Leírás
Tartalom
A magyar mezőgazdaság és vidék előtt többféle fejlődési út áll, ám hogy melyik lenne a legmegfelelőbb, az még mindig hangos viták tárgya. Milyen fejlődési irányok következhetnek hazánk természeti adottságaiból, közeli és távoli múltbeli tradicíóinkból? Milyen mozgásteret szabnak e tekintetben számunkra hazai viszonyaink és az európai törekvések? Ezeket és ehhez szorosan kapcsolódó kérdésekre keresi a választ a könyv szerzője.
Tartalom
BEVEZETÉS
1. Az európai agrármodell
1.1. Kialakulásának folyamata, állomásai
1.1.1. Parlagos, legelő-erdőváltó földművelési rendszer
1.1.2. Ugaros földművelési rendszer (nyomásos gazdálkodás)
1.1.3. Vetésváltó földművelési rendszer
1.1.4. A mezőgazdaság iparosítása, iparszerű mezőgazdálkodás
1.1.5. A fejlődés európai állomásai a XX. század második felében
1.2. Alapja és háttere: a fenntarthatóság és az ökoszociális piacgazdaság
1.2.1. A fenntarthatóság és mezőgazdasági ismérvei
1.2.2. Az ökoszociális piacgazdaság mint a fenntarthatóság eszköze
1.2.3. Az ökoszociális piacgazdaság mint társadalompolitikai modell
1.2.4. Az ökoszociális agrárpolitika mint az európai mezőgazdasági modell megvalósításának eszköze
1.3. Értékválasztása, alappillérei, multifunkcionális összetevői
1.4. Esélyei, nehézségei a multinacionális, globalizációs érdekek hálójában
1.4.1. Globalizációs veszélyek
1.4.2. Európai felismerések és törekvések
1.4.3. Következtetések
1.5. Az európai folyamatok jelentősége régiónkban
1.6. A hatékonyság dimenziói európai szemmel, avagy: „Mondd, te mit választanál?”
2. Az iparszerű mezőgazdálkodás kritikája
2.1. Alapelve: a függetlenedés
2.2. Jellemzői, alapmódszerei
2.3. Eredményei
2.4. Alapproblémái
2.5. Teljesítményeinek minősítése a többfunkciós mezőgazdaság céljai szempontjából
2.5.1. A termékminőség, humánegészségügyi és környezeti kockázatok
2.5.2. Az energetikai és társadalmi hatékonyság: fosszilis energiaigény kontra foglalkoztatás
2.5.3. A bruttó és a nettó növekedés elváló trendje
2.5.4. Környezeti hatások
3. környezet- és tájgazdálkodás: a többfunkciós mezôgazdálkodás
3.1. Fogalma
3.2. Alapelve: az alkalmazkodás
3.3. Kritériumai, jellemzôi
3.4. Alapelemei és eszközei
3.4.1. A táj- illetve földhasználati rendszer
3.4.2. Körfolyamatokra épülő agrárökoszisztémák használata
3.4.3. A diverzitást (sokszínűséget) védő, speciális minőséget előállító és foglalkoztatást biztosító
gazdálkodási rendszerek alkalmazása
3.4.4. Alkalmazkodás a tájhoz és a termőhelyhez
3.4.5. A biodiverzitást fenntartó állattartás
3.4.6. A növénytermesztés és az állattartás kapcsolata, összhangja
3.4.7. Irányváltás a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés, oktatás, képzés, nevelés terén
3.4.8. Gazdaságpolitikai irányváltás szorgalmazása
3.5. Szempontjainak üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben
3.5.1. A birtoktervezés alapelvei
3.5.2. A birtoktervezés szereplôi
3.5.3. A birtoktervezés folyamata
3.5.4. A helyszín tervezése, értékelése
3.5.5. A földhasználat tervezése
3.5.6. A birtok létesítményeinek tervezése
3.5.7. A közgazdasági tervezés
3.5.8. Következtetések, javaslatok
3.6. Magyar kerete: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program
3.6.1. A program keretei és célkitűzései
3.6.2. A program szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai
3.6.3. Működésmódja, támogatási rendszere
3.6.4. A működtetés, monitorozás és értékelés intézményrendszere
3.6.5. Helyzete és az indításával kapcsolatos teendők
4. Összegzés, kitekintés
4.1. „Modern kétpártiság”
4.2. Az iparszerű „agrobiznisz”
4.3. A többfunkciós „agrikultúrta”
4.4. Magyar kerete: az NAKP
4.5. Az európai agrármodell és megvalósításának esélyei
5. Mellékletek
5.1. A 2253/1999. (X. 7.) kormányhatározat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről
5.2. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának 3/2001 (VI.18.) számú tájékoztatója a 2253/1999. számú
Kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) bevezetése tárgyában hozott bizottsági állásfoglalásról
Felhasznált és továbbvivő irodalom