Szelektált akácfajták termesztési technológiája

Leírás

Tartalom

Előszó
Az akácnemesítés főbb hazai és nemzetközi eredményei – Rédei Károly, Bach István, Ábri Tamás
Hazai áttekintés
Nemzetközi áttekintés
Szelektált, államilag elismert akácfajták és fajtajelöltek – Rédei Károly, Ábri Tamás
Államilag elismert akácfajták
Akác fajtajelöltek
Szelektált akácfajták szaporítása – Bach István, Keserű Zsolt, Rédei Károly
A fajtafenntartás és szaporítás bázislétesítményei
Fajtaelismerési eljárás
Erdősítési technológiák – Rédei Károly
Szelektált akácfajták növekedése és fatermése – Rédei Károly, Ábri Tamás
Szelektált akácfajták növekedési sajátosságai
Szelektált akácfajták fatermése
Szelektált akácfajták nevelésének (növőtér-bővítésének) modelljei – Rédei Károly
Szelektált akácfajták termesztési kísérleteinek értékelése – Rédei Károly, Borovics Attila, Keserű Zsolt, Ábri Tamás
A szelektált akácfajták és fajtajelöltek termesztés-fejlesztésének jövőbeni főbb irányai – Rédei Károly, Borovics Attila, Bach István, Keserű Zsolt, Ábri Tamás
Irodalom

ELŐSZÓ

Közel 70 éves múltra visszatekintően a hazai akáctermesztés fejlesztésének új irányát jelölte ki a fafaj szelekciós nemesítésének beindítása, az újonnan szelektált fajták mind szélesebb körű termesztésbe vonásának egyidejű igényével. A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) (későbbiekben több helyen akác) termesztési szempontból gyakran előforduló hátrányos tulajdonságai (sík- és térgörbe törzsalak, alacsony iparifa-kihozatal stb.) jól ismertek a termesztők előtt. Ebből következően az akácnemesítés meghatározó feladatává vált a törzsminőség javítása, az iparifa-kihozatal növelése, továbbá későn és hosszan virágzó fajták szelektálásával a méhlegelő-javítás elősegítése.
Az 1980-as évek elején kidolgozott program – amely táji fajta-­szortimentek kialakítását tűzte ki célul – az akáctermesztés szem­pontjából legfontosabb tájakon termesztési kísérletek létesítését irányozta elő. A koncepció csak részben valósult meg, mert az említett kísérletek létesítésére döntően csak a Nyírségben, a Duna–Tisza közi homokháton és a Kisalföldön került sor. További problémát jelentett, hogy a termesztésre ajánlott akácfajták egy része – elsősorban a gyökérdugvány termelés költséges volta miatt – csak korlátozott mennyiségben került és kerül a felhasználókhoz, ennélfogva tulajdonságaikról, alkalmazhatóságukról még napjainkban is viszonylag kevés ismerettel és tapasztalattal rendelkezünk. Jelentősen visszaesett a szelektált fajták ültetési anyagának évenkénti mennyisége, s az erdőgazdálkodók nagyobb részét mind a mai napig nem sikerült ökonómiai érvekkel meggyőzni arról, hogy érdemes a fajtákkal történő erdősítések mennyiségét növelni, a kezdeti magasabb létesítési költségeknek a minőségi értéktöbblet előállításával történő megtérülésében bízva.
Ugyanakkor, mindezekkel párhuzamosan fokozódó nemzetközi érdeklődés bontakozott ki a magyar akáctermesztés fejlesztését elősegítő kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények, illetve gyakorlati tapasztalatok iránt. Számos ország küldte el kutatóit, illetve gyakorlati szakembereit Magyarországra az akác termesztési technológiájának tanulmányozása céljából, a témához kapcsolódó nagyszámú tanulmány, valamint tudományos közlemény itthon és külföldön történő publikálásával egyetemben.
Jelen kiadvány első változata 15 évvel ezelőtt jelent meg, amely az akác szelekciós nemesítésével összefüggő, több évtizedes kutató-fejlesztő munkára építve foglalta rendszerbe a szelektált akácfajták és fajtajelöltek termesztési technológiájának legfontosabb ismérveit. A második kiadás az azóta eltelt időszak legfontosabbnak ítélt, a termesztés biológiai alapjait érintő kutatás-fejlesztési eredményekkel bővült. Itt jegyezzük meg ugyanakkor, hogy a későbbiekben ismertetésre kerülő fajtaleírások, valamint termesztési technológiák az Erdészeti Tudományos Intézetben (ERTI), a Nyírerdő Zrt.-nél (Nyíregyháza), valamint a Napkori Erdőgazdák Zrt.-nél (Napkor) létrejött innovációs eredményeken alapulnak.
A szerző és munkatársai abban a hitben adják közre ismételten munkájukat, hogy a közölt ismeretek, ha szerény mértékben is, de hozzájárulhatnak az akáctermesztés minőségi fejlesztéséhez, s a kapcsolódó termesztési technológiák mind szélesebb körű elterjesztéséhez.

Dr. Rédei Károly