Mérgező növényeink – morfológia, összetétel, biológiai hatások

Leírás

„Mérgező növény” témakörben utoljára gyakorlatilag negyven éve (1985-ben) jelent meg olyan, átfogó magyar munka, amely botanikai és részben állatorvosi szempontból mutatta be azon vadontermő és termesztett növényeket, melyek hatóanyagaik révén humán és/vagy állati mérgezéseket okoznak, okozhatnak. Az elmúlt negyven év igen sok új információt (botanikai, kémiai-fitokémiai, toxikológiai) hozott világszerte. E tapasztalatok tükrében is fontos ismét bemutatni, összefoglalni a mérgező vegyületeiről (is) ismert növényeket, az adott növényfajok hatóanyagait. azok előfordulását, biológiai hatásait.

Az Állatorvostudományi Egyetem kötelező, klasszikus tantárgyai közé tartozik az állatorvosi növénytan. E tárgy több mint négy évtizedes oktatása során szerzett tapasztalatait a szerző sokoldalúan igyekszik beépíteni a könyv szerkezetébe, anyagába. A humán, akár állati mérgezések terápiája, annak részletei a humán és állatorvosi toxikológiai munkákban megtalálhatóak, azokra könyvünk  érintőlegesen tér ki.

A bemutatott növények között védett (netán szigorúan védett) természetvédelmi státuszú növényfajok is szerepelnek, hiszen a méreganyagokat tartalmazó, védett növényfajok is okozhatnak, előidézhetnek mérgezéseket. Kétségtelen, hogy státuszukból következően ennek gyakorisága, valószínűsége kisebb (hiszen előfordulásuk is ritkább, illetve alapesetben, inkább véletlenül kerülhetnek például az állatok takarmányaként szolgáló keverékbe (pl. szénába).

A téma látszólagos paradoxonja, hogy jónéhány, régóta termesztett kultúrnövény is lehet forrása élettani-toxikológiai problémáknak, akár fitotoxikózisoknak is. Ha bizonyos körülmények (fejlődés, környezeti hatások stb.) hatására a helyzet kedvezőtlenné válik, toxikózis léphet fel (a nitrogén műtrágyázás hatására pl. a nitrát mennyisége toxikus szintre emelkedik, → nitrát-nitrit mérgezés).

Egy-egy növényfaj tárgyalásának menete, logikája, formátuma:

Név (magyar, latin)
1. A növény származása, előfordulása, jellege
2. Morfológia, az azonosításhoz (a rokon fajoktól való megkülönböztetéshez) szükséges
fontos tulajdonságok tárgyalásával (megjegyzés: a fontosabb botanikai fogalmakat egy
kislexikonban (fogalomtár) ismertetjük tömören)
3. Hatóanyagok (anyagok, koncentrációk, fitokémiai összetétel) : A fontosabb anyagok,
anyagcsoportok bemutatását a fitokémiai kislexikonban adjuk közre
4. Biológiai hatások: A humán/állati szervezetekre gyakorolt legfontosabb hatások, a
fitotoxikózisok jellemző tüneteinek ismertetése
5. Megjegyzések: Egyéb, az adott fajjal kapcsolatos információk (beleértve a növény
esetleges gyógyhatására vonatkozó tények, tapasztalatok összegzését is)

Tartalomból:

1. fejezet: Bevezetés
2. fejezet: A mérgező növények fogalma és hatóanyagaik
3. fejezet: A mérgező növények ismertetése
4. fejezet: A mérgező növények hatástani csoportosítása
5. fejezet: Kislexikonok

A) Növénytani kislexikon
B) Kémiai kislexikon

Névmutatók

a) Magyar növénynevek szerint
b) Latin növénynevek szerint