Lenti faipar története

Leírás

Fejezetek a Fűrészüzem, a Fém-Fa Szövetkezet, az Ajtógyár és a Németh-Fa történetéből 1922-től napjainkig

Bevezetés

Mintegy 67 évi vándorlás; iskolák, munkahelyek, nyugdíjas évek után gondolataim nemcsak visszaszálltak, hanem meg is állapodtak szülőhelyemen, a Zala megyei Lentiben. Közben folyamatosan gyűjtöttem, majd rendszereztem és publikáltam a hazai fafeldolgozás aktualitásait, történéseit könyvekben is: Fafeldolgozás a kezdetektől 2020-ig; három kötetben (1999, 2001, 2022), kismonográfiák a fafeldolgozás 20. századi nagyjairól: 15 emlékfüzet, asztalos- és faipari helytörténet: Albertfalva (2023), Újpest (terv: 2025), majd a most soron következő Lenti.
Visszakanyarodva tehát szülőhelyemre, kezdtem el írni Lenti faipartörténetét, tisztelettel emlékezvén azokra, akik sokat tettek a faipar; fűrészipar, épületasztalos-ipar, faépítészet, sőt az egész fafeldolgozás fejlődéséért. Volt, hogy magam is aktívan vettem részt gyárépítésben, avagy a felügyeleti szervnél segítettem a zalai, ebben a lenti faipart.
A hazai faipar háromkötetes történetének feldolgozása után két főváros környéki asztalos-faiparos centrum történetének kutatása, feldolgozása következett, majd 2024-ben kezdtem el Lenti faipara történetének megírását. A Lenti fűrészüzem korábbi történetét Baráth László és Várhelyi József erdőmérnökök írásából már ismertem. Meríteni tudtam Tantalics Béla tanárember Lenti története kétkötetes településtörténeti munkájából, valamint korhű leírást Horváth József egykori tanácselnök, polgármester visszaemlékezéseinek második kötetéből.
Manapság egyre kisebb az igény a nyomtatott könyvekre, és igaz ez a szakkönyvekre is. A világ a digitalizálás felé fordult, a mai generációk az internetnek – sokszor a nem rekonstruálható – híreiből, az ott közzétett szakismeretekből táplálkoznak. Lehet, hogy ez lesz az utolsó szakma- és helytörténeti kötet is. A szó elszáll, az internet állandóan változik, az írás viszont megmarad. Ezzel a gondolattal ajánlom mégis könyvemet az olvasóknak, kutatóknak, hogy a lenti faipar története se vesszen el a gyorsuló események útvesztőjében

Budapest, 2024. július

A Szerző

Tartalom

Előszó 7
Bevezető 8
Kronológiák 9

1. Lenti és környezete 11
Lenti város ma 11
Lenti rövid története 11
Lenti város vezetői 1965 és 2024 között 14
A zalai és lenti erdők 14
Faipar Zalában és Lentiben 15

2. A Lenti fűrészüzem 19
A Kerkavölgyi Faipar Rt.-ben 19
A Dél-dunántúli, majd Nyugat-magyarországi Fűrészeknél 24
A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál, majd a Zalaerdő Zrt.-nél 25
A Kerkamenti Faipari Kft. és Zala Fűrész Kft. 29

3. Fém-fa Szövetkezet 32
A kezdetek 32
Fellendülés és prosperálás 32
Értékesítési gondok – válságjelek 34
Öncsőd és felszámolás 35
Utód vállalkozások 37
Pannon Produkt Kft. 37

4. Ajtógyár 39
ÉPFA Lenti Gyár, LENTA 93 Kft., JELD-WEN Kft. 39
Az ÉPFA Ajtó- és Parkettagyára 39
A Lenti gyár beruházási javaslata 39
A gyár építése és üzembehelyezése 41
Profiltisztítás 45
LENTA Épületasztalosipari Vállalat, Lenta 93 Kft. 45
Értékesítési gondok – Válságjelek 47
Külföldi tulajdonban a gyár 48
JELD-WEN Magyarország Épületasztalosipari Kft. 49

5. Németh-Fa Kft. 50
Cégalapítás 50
Profilbővítés, terjeszkedés 51
Bővülő termékválaszték – korszerűsítés 51
A teljes vertikum 52
A Liponyak lakópark 53

6. Faiparos emlékek Lentiben 55
A Lenti fűrészüzem alapításkori képe festményen 55
„Göcsej kincse, az erdő és fa” állandó erdészet-, fűrészipar- és erdei
vasúttörténeti kiállítás 55
József, az ács szobra 57
Lámfalussy Sándor és Barlai Ervin kismonográfiák 58

7. A Lenti faipar alapítói, fejlesztői, emlékezői 59
Lámfalussy Sándor id. erdőmérnök (1890–1975) 59
Barlai Ervin erdőmérnök (1890–1967) 60
Várhelyi József dr. (Sand, 1940) erdőmérnök 61
Horváth Ferenc (Lenti, 1939) erdőmérnök 61
Horváth Ferenc (1948, Pécs) erdőmérnök 62
Németh László (1945) faipari technikus 63
Keszthelyi Jenő (1944–2002) faipari mérnök, intarziaművész 63
Lámfalussy Sándor Szakképző Iskola 65

Összefoglalás 66
Felhasznált források 67